Intervenciós Multidiszciplináris Fájdalomterápiás Társaság
/ Society of Interventional Multidisciplinary Pain Therapy
ALAPSZABÁLYA
Elhatározva az Intervenciós Multidiszciplináris Fájdalomterápiás Társaság (IMFT) létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény („Ectv.”) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I. Az egyesület adatai
1. Az egyesület neve: Intervenciós Multidiszciplináris Fájdalomterápiás Társaság
2. Az egyesület rövidített elnevezése: IMFT
3. Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: Society of Interventional Multidisciplinary Pain Therapy
4. Az egyesület rövidített idegen nyelvű elnevezése:
5. Az egyesület székhelye: 1044 Budapest, Megyeri út 53. 1. em.
6. Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagjegyzék az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.
7. Az egyesület honlapjának címe: www.imft.hu
8. Az egyesület hatóköre: nemzetközi
9. Az Egyesület jogerős bírósági nyilvántartásba vételének napjával, határozatlan időre jön létre.
II. Az egyesület célja
Az egyesület célja a krónikus fájdalomtól szenvedő betegek ellátásának elősegítése, az intervenciós fájdalomterápiás gyakorlat szakmai színvonalának emelése, oktatás, kutatás és utánpótlásképzés által, valamint érdekvédelmi szervezet létrehozása az intervenciós fájdalomcsillapítás szakterületen tevékenykedő egészségügyi szakemberek számára.
A Magyarországon megalakuló Intervenciós Multidiszciplináris Fájdalomterápiás Társaság („Társaság”) elkötelezetten törekszik arra, hogy a krónikus fájdalom ellátása betegközpontúan, magas színvonalon, multidiszciplináris és bizonyítékokon alapuló módon történjen. Ennek érdekében a minőségbiztosítás alapjaként a Társaság szakmai bázisát aneszteziológus-fájdalomterápiás szakorvos, idegsebész, ortopéd szakorvos, neurológus, gyógytornász és pszichológus szakemberek közreműködésével alakítja ki. A Társaság célja, hogy ezen szakmák közötti szoros együttműködés előmozdításával közös szakmai nyelvet, konszenzust és ellátási irányelveket alakítson ki, ezzel is támogatva a fájdalommal élők integrált és hatékony ellátását. A Társaság működése a szakterületek határain átnyúló kooperációra, tudásmegosztásra épül és a hazai fájdalomterápiás ellátás nemzetközi szintre emelésére irányul.
III. Az egyesület alapcél szerinti tevékenysége:
A Társaság célja elérése érdekében olyan tevékenységet fejt ki, amely nézete szerint előmozdítja a célok elérését többek között:
1. lehetőséget biztosít a fájdalomterápiás területen dolgozóknak az információ, vélemény és szakmai tapasztalatcserére;
2. felhívja a figyelmet a fájdalom miatt fogyatékkal élők számának növekedésére, a fájdalomterápia szükségességére mind a szakmai, mind a civil közösségben;
3. támogatja és elősegíti a fájdalomterápia oktatását, valamint a fájdalom megértésére, ill. annak kezelésére irányuló kutatásokat;
4. kutatást kezdeményez, a kezdeményezésben segítséget nyújt, illetve folyamatos szakmai támogatást biztosít minden olyan kutatásnak, amely az egyesület céljában foglaltakat elősegíti;
5. a Társaság munkájához kapcsolódó tudományos és oktatási anyagot készít és publikál (e.g. folyóirat, könyv, könyvfejezet, absztrakt, poszter, előadás, ill. egyéb dokumentumok, videók) és terjeszt;
6. együttműködik a fájdalomcsillapításhoz köthető tevékenységi körű társaságokkal a világ bármely részéről;
7. felkérésre vagy saját kezdeményezésre a fájdalomterápiával kapcsolatos szakmai ajánlásokat összegyűjt, lefordít, lektorál, aktualizál, illetve új szakmai ajánlásokat dolgoz ki, ezeket a szakmai közösség számára elérhetővé teszi;
8. az egyesület céljában meghatározottakat elősegítő, hasznos kutatási eredményeket megosztja;
9. ösztöndíjat alapít;
10. nemzetközi, országos és regionális értekezletet, szimpóziumot, konferenciát, tantermi előadást, szemináriumot, előadássorozatot, intenzív kurzust szervez és/vagy szponzorál, önmagában vagy másokkal társulva;
11. szakmai kompetenciaköröket határoz meg, továbbá szakmai vizsgát, illetve szakmai szintentartó továbbképzéseket szervez.
A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt.
IV. Az Egyesület gazdálkodása
IV.1. A Társaság vagyonát bevételeit: tagdíjakból, kiadványokból, valamint a külső forrásokból, adományokból, esetlegesen – a cél megvalósításával közvetlenül összefüggő másodlagos – gazdasági-vállalkozási tevékenységből, illetve pályázati úton szerzett támogatásból befolyó összegek képezik.
A Társaság javára adománygyűjtő tevékenység folytatható, mely kizárólag a Társaság írásbeli meghatalmazása alapján végezhető, s nem járhat az adományozók, illetve más személyek zavarásával, a személyhez fűződő jogok és az emberi méltóság sérelmével.
IV.2. A Társaság
a) non-profit alapon működik.
b) vállalkozói tevékenységet csak másodlagos – az egyesületi cél megvalósításával közvetlenül összefüggő – tevékenységként folytathat.
c) elnöksége térítési díjat állapíthat meg az Egyesület kiadványaira és tevékenységére vonatkozóan.
- külső személyektől, intézményektől és kormányoktól pénz- és egyéb támogatást kérhet és fogadhat el.
e) elfogadhat adományokat, elfogad bármilyen pénzbeli, ingó vagy ingatlan ajándékot vagy egyéb vagyoni eszközt, akár feltételekhez kötötten, akár anélkül a Társaság céljának megvalósítása érdekében;
- szerződéseket köt szolgáltatások nyújtására más szervezetek számára vagy nevében, (a cél megvalósítása érdekében annak gazdasági feltételeinek biztosítására gazdasági vállalkozási tevékenysége keretében);
A Társaság bevételeit és vagyonát kizárólag az alapcélok előmozdítására kell fordítani, és nem kerülhet kifizetésre vagy átruházásra, közvetlenül vagy közvetve, osztalék, bónusz vagy más profit formájában a Társaság tagjai számára.
IV.3. A Társaság költségei, ráfordításai:
a) alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek;
b) gazdasági vállalkozási tevékenységhez (szolgáltatás nyújtásához) közvetlenül kapcsolódó költségek;
c) A Társaság szerveinek, szervezetének működési költségei (ideértve az adminisztráció költségeit és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a több tevékenységhez használt immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása;
d) az a)–c) pontok alá nem tartozó egyéb költségek.
IV.4. A Társaság bevételeit, költségeit ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten, a számviteli előírások szerint tartja nyilván. A Társaság nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni.
IV.5. A Társaság csak olyan módon vehet fel hitelt és vállalhat kötelezettséget, amely nem veszélyezteti az alapcél szerinti tevékenységének ellátását és működésének fenntartását.
IV.6. A Társaság a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni, s azt a vonatkozó jogszabályok szerint letétbe helyezni és – honlapján is megjelenített módon (a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig) – közzétenni. A Társaság könyvvezetése magyar nyelven, forintban történik.
V. A tagság
V.1. A Társaság tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki a Társaság célkitűzésével egyetért és megvalósításához hozzájárul, és akit a Társaság legalább egy rendes tagja írásban felvételre ajánl, továbbá magára nézve az alapszabályban foglalt rendelkezéseket elfogadja.
A Társaságnak „rendes” és „szakmai támogató” tagjai lehetnek. A Társaság rendes és szakmai támogató tagjairól nyilvántartást vezet.
V.2. A Társaság rendes tagja:
A.) Egyéni rendes tagok
Az egyéni rendes tagok jogai:
a) részt vehetnek a Társaság tevékenységében és a Társaság által szervezett rendezvényeken.
b) jogosultak a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogukat gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
c) a Társaság tisztségeire választhatók, amennyiben velük szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
d) jogosultak az egyesület irataiba betekinteni.
Az Egyéni rendes tagok kötelezettségei:
a) kötelesek eleget tenni tagdíjfizetési kötelezettségüknek.
b) kötelesek teljesíteni az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeiket.
c) nem veszélyeztethetik a Társaság céljának megvalósítását és a Társaság tevékenységét.
d) kötelesek a Társaság alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rájuk vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
e) kötelesek lakcímüket annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni.
B.) Intézményi rendes tagok
Az intézményi rendes tagok olyan jogi személyek, szervezetek vagy intézmények, amelyeknek a célkitűzései összhangban vannak a Társaságéval.
Az Intézményi rendes tagok jogai:
a) Az intézményi rendes tagokat a szervezetükön belül kinevezett személy képviseli, aki jogosult a nevükben szavazni és választható, amennyiben az ilyen személlyel szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
b) Részt vehetnek a Társaság tevékenységében és a Társaság által szervezett rendezvényeken.
c) Képviselőjükön keresztül jogosultak a Közgyűlésen részt venni, szavazati jogukat gyakorolni, a Közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni.
d) Képviselőjükön keresztül jogosultak az egyesület irataiba betekinteni.
Az Intézményi rendes tagok kötelezettségei:
a) Az intézményi rendes tagok eleget tesznek tagdíjfizetési kötelezettségüknek.
b) Teljesítik az alapszabályban meghatározott tagi kötelezettségeiket.
c) Nem veszélyeztethetik a Társaság céljának megvalósítását és a Társaság tevékenységét.
d) Kötelesek az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rájuk vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
e) Kötelesek székhelyüket, illetve annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni.
A tag a Közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a Közgyűlés levezető elnökének a Közgyűlés kezdetén átadni.
A Közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
V. 3. A Társaság szakmai támogató tagja:
A Társaság szakmai támogató tagja lehet bármely természetes vagy jogi személy, aki vagy amely a Társaság célkitűzéseinek megvalósításához hozzájárul és tagfelvételi belépési kérelmét az Elnökség elfogadta.
A szakmai támogató tagok jogai:
a) Személyesen – jogi személy a képviselője útján – tanácskozási joggal részt vehet a Társaság Közgyűlésén, rendezvényein, azonban szavazati joga nincs és tisztségre nem választható.
b) Javaslatot tehet, véleményt nyilváníthat a Társaság működésével kapcsolatban.
c) Igénybe veheti a rendes tagokat megillető szolgáltatásokat, valamint élhet a Társaság külső kapcsolatrendszeréből fakadó lehetőségekkel.
A szakmai támogató tagok kötelezettségei:
a) A Társaság szakmai támogató tagjának tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.
b) Nem veszélyeztethetik a Társaság céljának megvalósítását és a Társaság tevékenységét.
- Kötelesek az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak rájuk vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
b) Kötelesek lakcímüket/ székhelyüket annak megváltozását követő 8 napon belül az Elnökséghez bejelenteni.
VI. A tagsági jogviszony keletkezése
Az egyesületi tagság az alapításkor az egyesület nyilvántartásba vételével keletkezik. Az egyesület megalakulását követően a tagság az adott tagsági kategóriára adott belépési nyilatkozat elfogadásával keletkezik. Az egyesületi tagsághoz a belépési nyilatkozaton felül egy rendes tagtól származó ajánlás is szükséges (V.1. pont). A belépési nyilatkozatot és a tagi ajánlást az Elnökséghez kell benyújtani, amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Az Elnökségi határozatot annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs.
VII. A tagsági jogviszony megszűnése
VII.1.A tagsági jogviszony megszűnik:
a./ A tag kilépésével.
b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.
c./ A tag kizárásával.
VII.2.A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület Elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az Elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.
VII.3.Az Elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a Közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.
A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az Elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az Elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az Elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.
A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú Elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület Közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az Elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A Közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A Közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.
VIII. Az egyesület szervei
Az egyesület szervei:
a./ Közgyűlés
b./ Elnökség
IX.A Közgyűlés
IX.1. A Közgyűlés funkciója
A szavazattal rendelkező rendes tagok összessége alkotja az egyesület legfőbb szervét, a Közgyűlést. A Közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve. A Közgyűlés nem nyilvános, azon a tagokon és az ügyvezetésen kívül a Közgyűlés összehívására jogosult által meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt.
IX.2.A Közgyűlés hatásköre
A Közgyűlés hatáskörébe tartozik:
a) az alapszabály módosítása;
b) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
c) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
d) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
e) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;
g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
h) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
i) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;
j) a – szükség szerint – választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása;
k) a vezető tisztségviselő kérésére a beszámoló elfogadásával egyidejűleg az előző üzleti évben kifejtett ügyvezetési tevékenység megfelelőségét megállapító felmentvény megadása,
l) végelszámoló kijelölése;
m) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.
IX.3. A Közgyűlés ülése,
A Közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.
A Közgyűlés tartása történhet elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is, ez esetben az ülést oly módon kell lefolytatni, hogy a tagok azonosítása és a közöttük folytatott kommunikáció kölcsönös és korlátozásmentesen biztosított legyen.
A Közgyűlés e formában folytatott ülését elsősorban online videokonferencia igénybevételével folytatja le, de az ülés Elnökség által meghatározott egyéb elektronikus módon is megtartható. Az ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat utóbb is ellenőrizhető módon jegyzőkönyvbe rögzíti, melyet 8 napon belül minden tagnak rendelkezésére kell bocsátani.
A Közgyűlés ülés tartása nélkül írásban is hozhat határozatot (ajánlott levél, visszaigazolt telefax, visszaigazolt email, vagy más igazolható elektronikus úton). Az írásbeli határozathozatalt az Elnökség a határozat tervezetének a szavazati joggal rendelkező tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. A szavazati joggal rendelkező tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során jelen alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi szavazati joggal rendelkező tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
IX.4. A Közgyűlés összehívása
A Közgyűlést az Elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
A Közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, módját, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A Közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.
A Közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az Elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik (további napirendi pontok felvétele), a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az Elnökség 2 napon belül dönt. Az Elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.
Ha az Elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
IX.5. Kötelező összehívás
Az Elnökség köteles a Közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
a./ az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott Közgyűlésen a rendes tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.
IX.6. A Közgyűlés határozatképessége
A Közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult tag részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
A Közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult rendes tagok számát. A Közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.
IX.7. A Közgyűlés jelenléti íve
A Közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni a tagsági kategória feltüntetésével, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a rendes tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a Közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.
IX.8. A Közgyűlés jegyzőkönyve
A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza
a) az egyesület nevét és székhelyét;
b) a Közgyűlés helyét és idejét;
c) a Közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;
d) a Közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;
e) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.
A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a Közgyűlés levezető elnöke írja alá, és egy erre megválasztott, jelenlévő rendes tag hitelesíti. Az egyesület ügyvezetése köteles a Közgyűlési jegyzőkönyvet, valamint a jelenléti ívet az egyesület dokumentumai között elhelyezni és megőrizni. Bármely tag a Közgyűlési jegyzőkönyv másolatának vagy a jegyzőkönyv egy részét tartalmazó kivonatának a kiadását kérheti az ügyvezetéstől.
IX.9. A Közgyűlés határozathozatala
A szavazásra jogosult rendes tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A szavazásra jogosult rendes tagok közül határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
A Közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a Közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező rendes tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Ha a Közgyűlés határozatképtelen, a megismételt Közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelent rendes tagok számára tekintet nélkül határozatképes, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.
A Közgyűlési határozatokat a levezető elnök a Közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
X. Elnökség
X.1. Elnökség
Az Elnökség 5 elnökségi tagból – egy elnökből, és négy alelnökből – álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Az Elnökség tagjai az egyesület vezető tisztségviselői. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.
X.2. Elnökségi megbízatás
Az Elnökség tagjait a Közgyűlés választja maximum 5 év határozott időtartamra. A Közgyűlés a tisztségviselők megbízását 5 évnél rövidebb időtartamban is meghatározhatja. A vezető tisztségviselőket az egyesület szavazásra jogosult rendes tagjai közül kell választani.
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
X.3. A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
X.4. A Társaság tagjai, az Elnökségi tagokat bármikor visszahívhatják. A Társaság a visszahívást írásban megindokolja.
X.5. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.
X.6. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
X.7. Az egyesület vezető tisztségviselői:
Az egyesület elnöke:
dr. Stogicza Ágnes Réka (anyja születési neve: Diószegi Ágnes, lakóhelye: 1039 Budapest, Kossuth Lajos üdülőpart 14.)
Az elnökség tagjai:
Dr. Rácz Edit (1031 Budapest, Nánási út 39, B ép. 301)
Dr. Entz László (1118 Budapest, Bakator u. 16. Fsz. 2. ajtó)
Dr. Gubucz István (1131 Budapest, Pajtás u. 35)
Dr. Zima Endre (2096 Üröm, Ady u. 45)
X.8. Titkár
Az Elnökség a Társaság operatív vezetésének ellátására ügyvezető titkárt nevezhet ki. Az Elnökség határozatában megjelöli az ügyvezető titkár megbízatásának időtartamát (határozott vagy határozatlan). Az ügyvezető titkár az Elnökség ülésein tanácskozási joggal vehet részt, szavazati jog nélkül.
X.9. Képviselet
Az egyesület törvényes képviseletét az elnök önállóan, bármely két alelnök együttesen láthatja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
A Társaság bankszámlája felett az elnök önállóan jogosult rendelkezni.
X.10. Az Elnökség hatásköre
Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a Közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;
f./ az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
X.11. Az Elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az Elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
X.12. Az Elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az Elnökségi ülés helyét, módját, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az Elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
X.13. Az Elnökség ülése történhet elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is, ez esetben az ülést oly módon kell lefolytatni, hogy az Elnökségi tagok azonosítása és a közöttük folytatott kommunikáció kölcsönös és korlátozásmentesen biztosított legyen. Az Elnökség e formában folytatott ülést elsősorban online videokonferencia igénybevételével folytatja le, de az ülés elnök által meghatározott egyéb elektronikus módon is megtartható. Az ülésen elhangzottakat és a meghozott határozatokat utóbb is ellenőrizhető módon jegyzőkönyvbe rögzíti, melyet 8 napon belül minden Elnökségi tagnak rendelkezésére kell bocsátani.
X.14. Az Elnökség ülés tartása nélkül írásban is hozhat határozatot (ajánlott levél, visszaigazolt telefax, visszaigazolt email, vagy más igazolható elektronikus úton). Az írásbeli határozathozatalt az Elnökség elnöke a határozat tervezetének az Elnökségi tagok részére történő megküldésével kezdeményezi. Az Elnökségi tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított legalább 8 napos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal során jelen alapszabály határozatképességre és szavazásra vonatkozó rendelkezéseit azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő Elnökségi tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi Elnökségi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az elnök megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli az Elnökségi tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.
X.15. Az Elnökség határozatát egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott Elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két Elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;
b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;
e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy
f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
X.16. Az Elnökség határozatait az Elnökségi ülésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatoknak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.
X.17. Az Elnökség tagjai megbízatásukat alapvetően ellenszolgáltatás nélkül végzik. Az Elnökség tagjai munkájuk során felmerülő költségek megtérítésére azonban igényt tarthatnak.
XI. Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.
